Az Astor Piazzolla zenéjének ihletésére készült egész estés, élő zenés darab. Táncmű, melynek során az egyes koreográfiák a férfi és nő között dúló érzések széles palettáját elevenítik meg.
Az est folyamán végigkísérjük és végig éljük az évszakokat a koreográfiák szereplőinek sorsán, kapcsolataik alakulásán keresztül.
A zene és a tánc egymás hatását erősítve fejezi ki a négy évszak jellemző hangulatait, a természet és az emberi lélek összefüggéseit, minden formán és kereten átütő erejét.
A darab kerete Vivaldi: A négy évszak című versenyműve, mely Piazzolát is megihlette. Piazzolla műveit a Tél utolsó vonulata és a Tavasz kezdete fogja közre, utalva az idõ végtelenségére, folyamatosságára, az emberi érzések váltakozásának állandóságára. Piazzolla négy évszakjának darabjai az előadás pillérei, melyeken a tangó lüktetése, fülledtsége, lendülete süt át.
A koreográfiák változatos összeállításban mozgatják a táncosokat, akik szuggesztíven fejezik ki a zene által közvetített érzelmeket, hangulatokat. Megjelenik a tavasz vidámsága, naivitása éppúgy, mint egy szerelmi háromszög a kötődésekkel, féltékenységgel, megcsalatással. Fergeteges lendület, majd komor hangulat, erőszak, lágyság és vadság váltakozik.
Az előadás során, élő zenei megszólaltatással az argentin tangó valamennyi válfaja, a drámai, az elegáns tangó, és a háromnegyedes vals is felvonul.
A produkció 2006 nyarán került felújításra.
Bemutató: 2002, Nemzeti Táncszínház
- Zene: Bartha Katalin – hegedű, Szokolai Zoltán – harmonika, Lázár György – billentyűs hangszerek, Nagy Ottó – cselló, Császár Péter – bőgő
- Multimédia: Molnár Manó
- Rendező-koreográfus: Budai László
- Produkciós és művészeti vezető: Bartha Katalin